Petrőczi Éva
Nagyon nehéz manapság ünnepek idején a válogatott ünneprontásokról, köztük a szeretetlenségről, igazságtalanságokról, mikrofonba gagyogott, sosemvolt, eredetieskedő, kegyesnek szánt szófordulatokról (egy példa a sok közül: Istengyermek vagy gyermek Jézus helyett – „Jézusgyermek”) megfeledkezni. A gyermek Jézus – maradjunk az Ő elnevezésében bátran hagyományőrzők – azonban mindig készít vigaszt a megszomorítottaknak, ünnepükben megzavartaknak. Ilyen karácsonyi ajándék, ilyen karácsonyi vigasz volt 2010 decemberének megszentelt napjaiban a Pápai Református Gyűjtemények látszólag teljesen dísztelen, mégis mindennél ékesebb karácsonyi üdvözlőlapja.
2010. december 24., péntek
2010. december 3., péntek
Hogyan ölhetjük meg a Kárpát-medencei imanapot?
Jakab-Köves Gyopárka
Kétszer elolvastam, mert azt hittem figyelmetlen voltam, és átfutottam rajta. Kétszer végigböngésztem a Kárpát-medencei imanap ez évi füzetét, a liturgikus részt, hogy meggyőződjek róla: aki 2010. december 5-én a füzet imádságait olvassa fel, nem fog imádkozni a magyar nemzet egységéért. Nem fog imádkozni a Kárpát-medence különböző államaiban élő magyarságért, nem fog imádkozni azért, hogy ez az országhatárokkal felszabdalt nemzet lélekben és szellemben egységes maradhasson, hogy a nehéz körülmények között élő testvéreink megmaradhassanak embernek és magyarnak, sem pedig azért, hogy a világ számos országában élő magyar magyarnak érezhesse magát a jövőben is.
Kétszer elolvastam, mert azt hittem figyelmetlen voltam, és átfutottam rajta. Kétszer végigböngésztem a Kárpát-medencei imanap ez évi füzetét, a liturgikus részt, hogy meggyőződjek róla: aki 2010. december 5-én a füzet imádságait olvassa fel, nem fog imádkozni a magyar nemzet egységéért. Nem fog imádkozni a Kárpát-medence különböző államaiban élő magyarságért, nem fog imádkozni azért, hogy ez az országhatárokkal felszabdalt nemzet lélekben és szellemben egységes maradhasson, hogy a nehéz körülmények között élő testvéreink megmaradhassanak embernek és magyarnak, sem pedig azért, hogy a világ számos országában élő magyar magyarnak érezhesse magát a jövőben is.
2010. november 2., kedd
Egy cikk margójára, avagy Eltartási szerződés
Botos Andrea
„Szép környezetben élő, csendes, kisigényű, öregedő vidéki gyülekezet eltartási szerződést kötne városi, dinamikusan fejlődő, fiatal egyházközséggel. A jelentkezéseket „Diakónia” jeligére várjuk a kiadóba.”
A fenti szöveget egy keserű szájízű napon alkottam, aznap, amikor megkaptam a hírt a következő temetésről. A hónapban a harmadikról. Tudom, hogy a három nem olyan ijesztően nagy szám. Ám a bejelentés az egyik szolgálati helyem igencsak megfogyatkozott, átlagéletkort tekintve nagyszülőkorú gyülekezetéből érkezett. Épp miután elolvastam a Parókia Portálján a „Miért hagyják el az egyházat ma az emberek?” c. előadást. Nem örültem annak, hogy felfedeztem két újabb távozási irányt. Két olyat, amely errefelé igen „népszerű” és mégis hiányzik az írásból.
„Szép környezetben élő, csendes, kisigényű, öregedő vidéki gyülekezet eltartási szerződést kötne városi, dinamikusan fejlődő, fiatal egyházközséggel. A jelentkezéseket „Diakónia” jeligére várjuk a kiadóba.”
A fenti szöveget egy keserű szájízű napon alkottam, aznap, amikor megkaptam a hírt a következő temetésről. A hónapban a harmadikról. Tudom, hogy a három nem olyan ijesztően nagy szám. Ám a bejelentés az egyik szolgálati helyem igencsak megfogyatkozott, átlagéletkort tekintve nagyszülőkorú gyülekezetéből érkezett. Épp miután elolvastam a Parókia Portálján a „Miért hagyják el az egyházat ma az emberek?” c. előadást. Nem örültem annak, hogy felfedeztem két újabb távozási irányt. Két olyat, amely errefelé igen „népszerű” és mégis hiányzik az írásból.
2010. október 13., szerda
A templom mint közösségi tér – múlt és jelen
Köntös László
Amint erre a cím is utal, ez az írás nem kíván foglalkozni a templommal mint az építészettörténet tárgyával, vagy mint kulturális örökségünk részével. Sokkal inkább arra a kérdésre kíván válaszolni, hogy a templom, mint egy adott közösség számára létrehozott épület, mennyiben és hogyan felel meg a létrehozás eredeti céljának, vagyis a közösségi igényeknek.
Amint erre a cím is utal, ez az írás nem kíván foglalkozni a templommal mint az építészettörténet tárgyával, vagy mint kulturális örökségünk részével. Sokkal inkább arra a kérdésre kíván válaszolni, hogy a templom, mint egy adott közösség számára létrehozott épület, mennyiben és hogyan felel meg a létrehozás eredeti céljának, vagyis a közösségi igényeknek.
2010. augusztus 28., szombat
Paradigmaváltás a holokauszt utáni teológiában az Egyház és Izrael egymáshoz való kapcsolódásának terén
Vajs Tibor
Recenzió Dr. Tatai István: Az Egyház és Izrael c könyvéről
Hitből fakadó bátorságra vall – ismerve a társadalomban és a történelmi egyházakban is jelenlevő zsidósággal szembeni gyanakvó és előítéletekkel terhelt magatartást – megírni egy ilyen átfogó művet az Egyház és Izrael témakörében. A téma kiválasztása önmagában egy neuralgikus pontot érint. A szerző a kiválasztott témát, a tudós teológus mértéktartó és tisztességes megközelítésével kezeli. A mű könnyen olvasható, a szerző egyértelműen és választékosan fogalmaz. Hozzá mer nyúlni olyan, a történelmi egyházak részéről eddig mellőzött témákhoz, amelyek eddig a perifériára szorult keresztény irányzatok, szekták érdeklődésének középpontjában álltak.
Recenzió Dr. Tatai István: Az Egyház és Izrael c könyvéről
2010. június 16., szerda
A szolidaritás ideje – Trianon teológiai recepciója
ifj. Kuti József
Trianon teológiai megközelítésekor – még mielőtt a témára vonatkozó gondolatainkat megfogalmaznánk – arra a kérdésre kell válaszolnunk, vajon egy ilyen bonyolult történelmi, szociológiai, politikai kérdésben tud-e érvényeset s mások érdeklődésére számot tartó választ megfogalmazni a teológia, az „Istenről szóló tudomány”?
Trianon teológiai megközelítésekor – még mielőtt a témára vonatkozó gondolatainkat megfogalmaznánk – arra a kérdésre kell válaszolnunk, vajon egy ilyen bonyolult történelmi, szociológiai, politikai kérdésben tud-e érvényeset s mások érdeklődésére számot tartó választ megfogalmazni a teológia, az „Istenről szóló tudomány”?
2010. április 5., hétfő
A lét maga
Köntös László
Hiába, egyetlen kor sem tudja átlépni a maga árnyékát. A mienk sem. A minap egy amolyan „kereső” fiatalemberrel beszélgettem, aki azt mondta, hogy az evangéliumokból megismert történeti Jézust még csak el tudja fogadni, sőt „nála nagyobb ember talán nem is volt”, de a feltámadásával már nem tud mit kezdeni.
Hiába, egyetlen kor sem tudja átlépni a maga árnyékát. A mienk sem. A minap egy amolyan „kereső” fiatalemberrel beszélgettem, aki azt mondta, hogy az evangéliumokból megismert történeti Jézust még csak el tudja fogadni, sőt „nála nagyobb ember talán nem is volt”, de a feltámadásával már nem tud mit kezdeni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)