Magyarország mostanság az európai és a világpolitika meghatározó szereplőinek az össztűzében éli az életét, olyannyira, hogy olykor már egészen szélsőséges megnyilvánulások is elhangzanak velünk kapcsolatban a nemzetközi politikai színtereken.
Mondhatnánk: megszoktuk már, hiszen évszázadok óta „ez a trend”, hol ennek, hol annak voltunk útban itt, Európa közepén, mert akartunk és mertünk más lenni! Azt is megszoktuk már, hogy ilyen-olyan nagyhatalmi érdekek kereszttűzében általában mi húzzuk a rövidebbet. Trianon óta azt is tudjuk, hogy a világpolitikát meghatározó erőknek nem drága semmi, ami nekünk fájhat: le lehet egy országról szakítani országrészeket, szét lehet szaggatni egy nemzetet, lehet drótkerítést húzni akár egy falu közepén, el lehet szakítani családokat…
