A következő címkéjű bejegyzések mutatása: teológia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: teológia. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 17., péntek

Markionék már a spájzban vannak!

Először a teológián találkoztam Markionnal. A kurzus lapjai között lapult, tanait  bebifláztam a többivel együtt. A világot a gonosz  Demiurgosz teremtette….az anyag rossz, szabadulni kell tőle – belső, titkos tudás kell, az fog megszabadítani az anyagtól, a testtől….Jézus jó – teste csak látszat test volt…a zsidók istene haragvó, kegyetlen, az Ószövetséget el kell vetni és mindazt az Újszövetségből, ami hozzá kapcsolódik…. Foszlányok maradtak meg bennem, persze ezekre nyomokban  az újszövetségi  iratokban rábukkantam, mint tévtanításra, amely ellen küzdeni kell. Mindezekkel együtt azt gondoltam, hogy ez már a múlté. Vége.

2010. június 16., szerda

A szolidaritás ideje – Trianon teológiai recepciója

ifj. Kuti József

Trianon teológiai megközelítésekor – még mielőtt a témára vonatkozó gondolatainkat megfogalmaznánk – arra a kérdésre kell válaszolnunk, vajon egy ilyen bonyolult történelmi, szociológiai, politikai kérdésben tud-e érvényeset s mások érdeklődésére számot tartó választ megfogalmazni a teológia, az „Istenről szóló tudomány”?

2009. december 31., csütörtök

A predestináció-tan értékelése a 20. századi magyar református teológiában

Steinbach József

A predestináció kérdésköre, problematikája kikerülhetetlen, ha a Szentírást tanulmányozzuk. Erre bizonyíték az egész teológia és dogmatörténet. PÁL apostol nyomán már AUGUSTINUS is foglalkozott vele, sőt KÁLVIN mellett minden reformátor foglalkozik ezzel a területtel. LUTHER a „De servo arbitrio” (1525) c. ERASMUSHOZ címzett vitairatában fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit. A Heidelbergi Kátéban erre vonatkozó külön kérdés nem szerepel, de megtalálható az 54., 52., 20. és 31. kérdésekben. A reformátorok kivétel nélkül tanították a predestinációt. Bibliaismeretük késztette őket erre a tanításra (pld Rm 8 és 9). A predestináció tana tehát nem kálvini specialitás, bár tény, hogy Kálvin mert a problémával a legteljesebben szembenézni, és a Szentírásra alapozva az egész problémakört (annak minden kérdését) módszeresen végiggondolni.