„A református ortodoxiában megfogalmazott „semper reformanda” (mindig
reformálandó) elv a folyamatos formálódást, megújulást, a gyökerekhez való újra
meg újra visszatérést jelöli ki a reformáció lényegeként. A biblikus alapokon
álló atyák Jézus azon mondatára utaltak ezzel, amikor meghökkentőnek tűnő
mondatait és tetteit számon kérték rajta kortársai:
„Nem azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt, hanem hogy betöltsem”.
Vagyis a reformáció lényegét tekintve nem egyszerű ünnep vagy emlékezés a
múltra, hanem egy életforma a jelenben. Nem a régiek eltörlése, nem mindennek a
felforgatása, hanem a meglévő értékekhez való visszatalálás, a bennünk lévő
krisztusi lelkület újrafelfedezése. Helyünkre kerülés belül és kívül.”
(Zsengellér József)
