Sokszor intenek bennünket a táplálkozás szakértői, hogy figyeljünk oda arra, hogy mit eszünk. Modern világunk paradoxonjainak egyikével találkozunk ezen a területen is. Egyik oldalról egyre többet fogyasztunk, és túlsúlyossá válik a lakosság ennek minden negatív körülményével, másik oldalról pedig a bevitt élelmiszerek tápértékhiánya miatt valósággal éhezik szervezetünk. Egyszerre eszünk egyre többet, üres kalóriákat, közben egyre inkább sejtjeink, megfelelő táplálékért kiáltanak. A bevitt üres kalóriák eltöltenek ugyan, élvezetet is adnak (ó, egy nagy tábla mogyorós csoki!!! vagy egy jó karéj friss puha kenyér a pörkölt mellé!!!), egyre lomhábbá tesznek, külsőleg és belsőleg is deformálnak. Sunyi módon rászoktatnak bennünket az üres kalóriák tömkelegét tartalmazó ételekre és italokra, és egyre többet kívánunk belőlük, egyre több kell a jóllakottsághoz. .