2011. november 18., péntek

Ige, hagyomány, reflexió – néhány szó a református identitásról


Ha a magyar református identitásról beszélünk a Reformáció után közel 500 évvel, akkor véleményem szerint alapvető mindenekelőtt arról a közösségről számot adni, amelynek a történeti léte előfeltétele annak, hogy egyáltalán mai magyar református identitásról beszélhessünk.
Magyarán, ez a közösség, mielőtt bárki is közülünk református öntudatra jutott volna, már előzetesen létezett. Ezért számomra evidencia, hogy nem tudok úgy a magam reformátusságáról sem vallani, hogy ne valljak arról a közösségről, amely nélkül, mint református, nem is létezhetnék. Mindig csodálkozom azokon, akik lekicsinylően úgy beszélnek olykor némely református felebarátunkról, mint akik „csak” beleszülettek a reformátusságba. Én inkább azt mondom, hál’ Istennek, volt mibe beleszületni… Volt már előzetes közösségi hit, volt már előzetes közösségi tudás, volt már előzetes közösségi életforma. Mi más ez, ha nem Isten már eleve kiválasztó, elhívó és elrendelő végzésének és gondviselésének a jele?

2011. november 14., hétfő

Ajánlás Farkas József igehirdetései elé


Farkas József igehirdetéseinek egyik alapgondolata a 2Korintus 3,6-al foglalható össze: „A betű megöl, a Lélek pedig megelevenít”. Vallja, hogy a kijelentés több, mint a Biblia. Mi a Szentíráson keresztül találkozhatunk igazán a kijelentéssel, de ahogy az önmagát kijelentő Isten nincs kiszolgáltatva az embernek, ugyanúgy nincs kiszolgáltatva a Szentírás 66 könyvének sem. Hangsúlyozza, hogy a Szentírás Isten Igéjének egy formája, de nem az egyetlen. A Szentírás a konkrét eszköze Isten kijelentő munkájának, amely által emlékezhetünk az Ő egykori, és az első igehirdetők által hirdetett (majd lejegyzett) kijelentésére, és várakozhatunk az Ő mai kijelentésére. Vallja, hogy a Szentírás Isten Igéjének írott formája, de hangsúlyozza, hogy ez nem azt jelenti, hogy a Szentírás egyenlő Isten Igéjével, vagy hogy a Szentírásban teljesen benne van az Isten Igéje, és hogy az Íráson kívül nem létezik az Isten Igéje. A Szentírás nem burka, börtöne, korlátja az Isten Igéjének. A Szentírást Igévé nem előállásának módja, hanem tartalma teszi. Ezért nem a betű, hanem a Szentlélek által megelevenített betű, az üzenet számít.

2011. november 8., kedd

Hit jog erkölcs összefüggései a jogász munkájában


Élve a megtisztelő lehetőséggel, hogy a hit, és a jog a gyakorló jogász számára szövevényes kapcsolatrendszeréről szólhassak, megnyilvánulásom műfaját stílszerűen tanúvallomásban jelölném meg.
Megragadható-e, értelmezhető-e, ebben a kapcsolatrendszerben a keresztyén értékrend lényegi vonása a teleologikus irányultság?


 Két oldalról közelítem meg a kérdést. Nevezetesen, miként gondolkodik a keresztyén ember a jog lényegi tartalmáról, másfelől, mit jelent számára mindennapi jogalkalmazói gyakorlatában keresztyén hite?